Hát volt is. A felhők csak gyűltek, gyűltek, de az éjszaka első részében csak a fenyegető szél és az elszórt villámlás borzolhatta a táborozók idegeit. Hajnalban aztán lecsapott, nem spórolta sem a vizet, sem a szelet. A sátorponyván doboló eső adta a ritmust, a fényjátékot pedig a villámok, így az éjszaka elég bulisra sikerült. Reggelre a vihar elült, délelőtt pedig már ki is sütött a nap - volt mit szárítania.

A nap nagyrészt a tábor rendberakásával telt, sokan ezután nekivágtak a környező ligeteknek, és egy könnyed kirándulással vezették le az éjszaka fáradalmait. A nap délutánra megint eltűnt, de az este így is szárazan telt, örömmel túrtuk elő táskáink aljáról pulcsijainkat, hosszú nadrágjainkat. Reménykedünk egy száraz éjszakában!